Dunakeszi Jézus Szíve Templom
     "Valamennyi családot megvédem és oltalmamba veszem,
      amely szükségeiben Isteni Szívemhez fordul,
      legyen bármilyen súlyos helyzetben."
       (részlet az Alacoque Szent Margit által kapott ígéretekből)
MENÜ

Az iskolakápolna orgonáját közadakozásból és a MÁV Igazgatóság anyagi támogatásával, Katona József iparművész tervei alapján, Marcell Endre készítette el. A hangszer két manuáléval, 168 síppal, 24 regiszterrel, valamint a Főműhely asztalosainak munkájával készített fasípokkal rendelkezett. 1930. június 1-én – a Főműhely munkakezdésének negyedik évfordulóján – dr. Serédi Jusztinián hercegprímás szentelte fel az orgonát a kápolnában. A templom elkészültekor – magasítással – az orgona felkerült a karzatra. Többszöri javítás után, 2000-ben, a dunakeszi Orgonaépítő és Orgonajavító BMK átépítette a hangszert.

A MÁV Igazgatóság1928-ban lelkészhivatal, 1930. augusztusában lelkészlakás részére biztosított helyet a jelenlegi Állomás sétány 15. szám alatti földszinti lakásban. Ez utóbbi 1944-ben átkerült a templommal együtt felépült egyik Béke úti lakóházba.

1934-ben a Magyarság kultúrcsoportjai 150 fővel öt napos programot adtak Lengyelországban. Csensztohovai látogatásuk emlékéül a helység állomásfőnöke a híres Fekete Madonna kegykép másolatát ajándékozta a Műhelytelepnek, amely egy – Kuchar építészmérnök tervezte – imazsámolyon elhelyezve az iskolakápolnába került. Idővel a templom Mária oltárára helyezték, ott várja a fohászkodókat ma is. Vincze Dezső káplán (a Műhelytelepen 1931-36. között működött) köszönetként szentmisén emlékezett meg a kegyhelyről.

Az 1930-s években a terület – Banktelep, Révdűlő, Cserkész utcától a János utcáig – lassan benépesült. A növekvő számú katolikus hívek számára 1928. és1942. között kiváló jezsuita és ferences atyák tartottak lelkigyakorlatokat. A műhelytelepi családok vallásgyakorlása erősödött, így az iskolakápolna egyre inkább szűknek bizonyult, a dunakeszi plébániatemplom pedig távoli volt. Ezért az egyházközség, Lányi Ferenc főműhelyfőnök vezetésével, templomépítés tervét szorgalmazta. A MÁV Igazgatóság kijelölte a templom és mellette a plébánia helyét. (Ez utóbbi megalakítására 1957-ben került sor, az épület pedig csak 2003-ban készült el.) Az építési engedélyt csak két lakóház egyidejű felépítésével adták meg (Béke út – Fő út sarkán). Megalakult a Templomépítő Egyesület, ügyvezetője Kerényi Béla műszaki tanácsos lett.

A templom tervezője Pákozdi István építészmérnök, műegyetemi adjunktus, a vállalkozó vitéz Katona Mihály építőmester volt, az építési munkálatokat Balogh György vezette. Az első kapavágás 1942. őszére esett. A Főműhely lelkes fotósai (Hernádi, Bozsó, Fogarasi) félévenként fotózták a templomépítés fázisait. A fényképek szerencsére megmaradtak. Innen tudjuk, hogy 1943. nyarán már álltak a templom és a két lakóház falai.

 

A templomépítés szerteágazó munkájában a Főműhely minden szellemi és fizikai dolgozója kivette a részét. A nyílászárókat, gyóntatószéket, sekrestyeszekrényt, a bejárati ajtókat és a padokat Csík Lajos művezető irányításával az asztalosok, az ajtózárakat, díszvereteket pedig a Nagymarosról bejáró Hernádi csoportvezető felügyelete alatt a lakatosok készítették. A két réz szenteltvíztartó Zarnóczai Sándor, a templom előtti kandeláber Bartos Péter munkája. A toronysisak a bádogosok, kiváltképpen Győrvári Ferenc és Kaposváry Gyula műve, amely a toronyra Káldos Endre művezető elmés szerkezetével került fel. Az áldoztatórács, jelzőcsengő, húsvéti gyertyatartó és a virágtartók Wetzl Ferenc és Kallós György díszkovácsok alkotásai A templom belső festését Csetényi Antal iparművész tervezte és készítette a kőművesek és Szanka József aranyozó mester segítségével. Szanka mesterműve a bejárati ajtó feletti Jézus Szíve mozaikkép is. A Mária-oltár és a szószék míves famunkáját Antal A. József iparművész tervezte és készítette, szintén helyi szakmunkások kiegészítő munkájával. A két művész a Főműhely állományában állt.

 

A munkálatokat sűrűn megzavaró légiriadók ellenére 1944. június 29-én, Péter Pál napján, dr. Pétery József váci püspök felszentelte a templomot. A szertartás Csík József alagi, Faludi János dunakeszi plébánosok, Delia István, az építést végigkísérő káplán (1943-tól 1956-ig működött itt) és még sok világi és egyházi vendég jelenlétében zajlott. A fennmaradt alapítólevél, a szentelés dátumával együtt, minden érdemleges személyt megemlít. Az ünnepi szentmisén a 120 tagú Magyarság Férfikar, a karmesterük, Rajter Lajos által komponált szerzeményt adta elő. A vasutasok által épített templom – az országos hagyományt követve – a Jézus Szíve nevet vette fel. Az épület építészetileg eklektikus. A templomtorony, a Mária-oltár, a szószék barokk, a főbejárat klasszicista, a festés szecessziós stílusú. A szentély kialakítása egyedi. A szenteléskori templombelsőt jól dokumentálják a fennmaradt fényképek. Még nincs főoltár és Mária oltárkép, valamint nincs az oldalfalakon felirat. A templom körül azonban már elültették a vadgesztenyefa csemetéket.

 

fancy_nav_left.pngfancy_nav_right.png

 

 

Hírek

Asztali nézet